A táltos megtorpant, és tágra nyílt szemmel nézett a fejedelemre. Még a harmattól nyirkos jurtán tartotta a bal kezét, és kővé válva nézte, a vele szemben szálfa egyenesen álló férfit. Sem a napkelte előtti időpont, sem a fejedelem öltözéke nem volt rendben. Mit keres itt ilyenkor, kíséret nélkül, ráadásul ebben a közönséges ruhában? Az álcázás… Tovább 411. nap
410. nap
A Gertner strassén sétálva érte el kereszteződést, ahol Carry várta. Illetve várnia kellett volna, de a megbeszélt helyen nem volt senki. Greg tíz percet késett, és bosszúsan nézett körbe, majd lesétált a Trafalgar platz ra, vadul rázva a fekete pólóját, amin átütött az izzadság, nedvessé téve, és a bőrére tapasztva a puha anyagot. Carry azt… Tovább 410. nap
(409.) Az öreg
Az öreg lassan sétált lefelé a pincébe vivő lépcsőn, és elégedetten konstatálta, hogy megint átverte az asszisztenst, akit a nyakába varrtak. Már az elnevezést is fellengzősnek, és a feladathoz nem illőnek találta. Mi az, hogy asszisztens? Ez egy rohadt ellenőr! Vagy inkább valaki, aki rohadtul bele akar avatkozni a már rohadtul elbaszódott életembe. Lefele menet… Tovább (409.) Az öreg
408. nap
A téren álló, a pestisjárvány végét ünneplő szobrot, és a kőből készült szenteltvíztartót ugyanolyan nagy ívben elkerülve lépett be a második ajtón, és indult el a márványlépcsőn, az első emeleti konferenciaterem felé. Annak az ajtaja előtt mégsem állt meg, tovább haladt az ötvenezer kötetet őrző könyvtár előtti kisasztalnál ülő barna hajú nő mellett, és rámosolygva… Tovább 408. nap
407. nap
Tétován nézte az előtte álló polcot, és zavartan babtált a kezével, amikor a férfi, aki egy perce lépett be az ajtón, felé fordult. Tudta, hogy ott van, mégsem fordult az ajtó felé. Minden igxekezetével azon volt, hogy természetesnek tűnjön. A balettcipőbe bújtatott lábát előre tolta, közben a magasan felvágott mályva színű szoknya szétnyílt, teljesen megmutatva… Tovább 407. nap
Horák Árpád 