A mai nap is olyan volt, mint a többi. Ja, nem. . Hosszúnak tűnt. . Szeptember harmadika volt, meleg, őszi nap. A strandok még nyitva tartottak abban a reményben, hogy néhány nappal megnyújthatják a szezont. . Nem volt olyan pillanata a napnak, ami enyhülést hozott volna. Nem a meleggel volt a gond. Ella nem tudott… Tovább (3307.) Ma
(3307.) Négy köszönés – péntek
Ez volt az utolsó nap. Az utolsó.
(3307.) Négy köszönés – csütörtök
A csütörtök volt a legrosszabb nap. Nem volt benne semmi különös, és mégis. A legrosszabb volt. A turisták idegesítően bizalmaskodóak voltak, naponta többen kérdezték meg, hogy mit jelent olaszul a 'köszönöm', mint ahányan aztán vásároltak is valamit. Rádásul feltűnt egy celeb valami realityből a Ferrarijával, és bár kedves és közvetlen volt, és nagy borravalót adott,… Tovább (3307.) Négy köszönés – csütörtök
(3307.) Négy köszönés – szerda
Már délre elfogyott a reggeli lendület, Bernardo bosszús volt, alig volt vevő, a parkoló üres volt, csak néhány külföldi turista ment oda Bernardohoz, hogy megkérdezzen valamit, mintha valami információs pultnál állt volna. Volt valami egészen szürreális a napban, a várakozás úgy keveredett a csalódottsággal, mint cukor a tejjel, amikor shaket keverünk. Később se lett jobb,… Tovább (3307.) Négy köszönés – szerda
(3306.) Négy köszönés – hétfő
Róma tényleg közel volt, és bár a Colosseum árnyéka nem vetült a macskaköves útra, minden nagyon olasz volt. A hőség már hetek óta tartott, úgy vitték a jégkrémet az építőmunkások, mint a hideg sört. Bernardo nyugodtan áltt, és fogadásokat kötött magával, hogy az árnyék előbb éri el a fekete Alfa Romeot, vagy befejezik a vásárlást,… Tovább (3306.) Négy köszönés – hétfő
Horák Árpád 