A mindent elborító fehér füst, a villogó fények és a majdnem teljes sötétség idegenné tette Joel számára a helyet: mint aki először van ott. Az elmúlt másfél évben ide járt, a helyet mégsem tudta megszokni. Az emberek üres höbörgése, az erőltetett jókedv visszatetszést keltett benne, de még kétszer el kellett jönnie, hogy be tudja fejezni… Tovább 519. nap
Címke: Hatás
518. nap
A lépcső tetején állt, lazán a korlátra támaszkodva, így a combja egy magasságban volt a férfi arcával. A férfi megállt, nem ment közelebb hozzá, onnan nyújtotta át az aktát. A testére simuló vékony, fekete farmer a lábára vonzotta a tekintetét. Végig beszélt a nőhöz, közben egy pillanatra sem véve le a szemét a hosszú, vékony… Tovább 518. nap
516. nap
Lapos, hideg és merev volt a korong, a hangár közepén feküdt, mintha arra várt volna, hogy megvizsgálják, aztán elszállítsák. A kutatók -vírusvédelmi ruhában - úgy közeledtek felé, mint tűzszerészek egy teljesen ismeretlen bombához. Neil is lélegzetvisszafojtva állt a hangár bejáratánál, és körbe körbe nézett, hogy beavatkozzon, ha bármi történik. Arról fogalma sem volt, hogy mi… Tovább 516. nap
515. nap
Hosszú, vékony, fehér csík látszott az égen: mintha felszakadt volna egy sötét szövet. A csikból előtörő nappali fényességet nézte mindenki az utcában. A házuk előtt álltak, a fejüket egy irányba fordítva, és izgatottan talalgatták, mi jelent meg az égbolton a kedvenc hosszú hétvégéjükön. Túl voltak az első sokk némaságán, összevissza beszéltek, mutogattak, olyan hevesen gesztikulálva,… Tovább 515. nap
514. nap
Rajongással nézett fel a férfira, úgy, ahogy csak egy szerelmes nő tud az imádottjára. Neil nem volt sokkal magasabb nála, talán fél fejjel, Missy mégis annyira hátrahajtotta a fejét, mintha az eget nézné. Ez rendben is lett volna: Istennek látta Neilt, és most ugrásra készen várta, hogy végre megszólaljon, mondjon valamit, bármit, és végre a… Tovább 514. nap
Horák Árpád 