A szőke ikrek jól látható feszültséggel reagálnak arra, hogy Etellel az édesanyjuk is szigetre érkezik. Etel ugrik, még az édesanyjuk inkább a jóval biztonságosabbnak tűnő vízbe ereszkedés, partra úszás kombinációt választja. Etelt az ikrek a pont megfelelő, se nem túlzó, se nem visszafogott lelkesedéssel üdvözlik, nyugtázza magában az ALANY, majd boldogan konstatálja, hogy Etel hosszan és erősen öleli meg. Etel keresi az ALANY pillantását, majd a tekintete fürkészőn a fiatalabb szőke ikerre vándorol. Ezután kérdőn néz vissza az ALANYra, aki enyhén széttárt karral, felfelé néző tenyérrel, és enyhén előre eső vállal vonja fel a szemöldökét, azt jelezve, hogy mégis hogy gondolhat ilyet Etel! Az Etel arcán szétterülő széles mosoly nem a válasz tartalmának szól, hanem annak a tudatnak, hogy az ALANY már megint pontosan tudja, hogy mire gondol! Ez nagyon durva!
Az ALANY Etel reakciójából újra szembesül azzal, hogy figyelik őket. Az ALANY sejti, hogy ez a figyelem inkább az ikreknek szól, semmint neki, de az, hogy Etel úgy jön a szigetre, hogy pontosan tudja, hogy az egyik húga órákat töltött az ölében, az azt mutatja, hogy minden apró részletről azonnal tájékoztatják Őt. Ebben a családban nagyon fontos a biztonság.
Horák Árpád 