Már negyedszer csillan a szemedbe. Fémesen csillog. Mindig csak egy erőteljes villanás van, és mindig a bal szemedbe. Csak egy villanás van. Egyetlen egy. Ma eszedbe jutott, hogy körülnézhettél volna, hogy van-e toll a közelben. De már késő. Már nem találnád meg a helyet.
—- —- —- —- —- —- —- —
Hosszú, nyújtott léptekkel mész végig a kórház folyosóján. Nem számítasz pozitív fogadtatásra. Nincs sok időd. Gyorsan kell cselekedned. Nem nézel a nővérre a pult mögött. Határozottan nyitod ki a kórterem ajtaját. Valójában inkább úgy törsz be. Az ajtó kis híján a falnak vágódik. Az utolsó pillanatban kapod el a kilincset. Még egy milliméter, és ott a fal. Ha az ajtó a falnak csapódik, mindennek vége. A zaj mindent tönkretett volna.
Túl sok lett volna.
Horák Árpád 