Barack. Már összeállt. Nem csak az ágyazas miatt. Az idő. Az öt hónap megtette a hatását.
Nehezen számod rá magad. Nehezen indulsz el. Már a telefont is nehezen veszed fel. Mindenféle feltételt szabsz. Közel hozod az egészet a lehetetlenhez. Rosszul indul a nap. De úgy döntesz, elmész. Ez jó szokott lenni. Ez eddig mindig jó volt. Ez feltölt.
De ma nem.
A tizedik pohár után érzed, hogy ma semmi nem hat rád. Üres vagy. Kiüresedett és kiégett. Kedvetlen.
Mégis elmész. Isten vezet. Hagyod.
Az első kör már fura. Nincs benne őszinteség. Semmi. Csak vergődés. És amikor már azt hiszed, hogy tévedtél.
Na, akkor.
Olyan erővel csap le, ahogy csak az tud, ami eléri a szíved.
Ez olyan.
Eléri.
Horák Árpád 