A pillanat kezd túl hosszúra nyúlni. Cselekedned kellene. Ehelyett Te a földet nézed, és azon gondolkodsz, hogy hogyan tudnál mielőbb megszabadulni ebből a helyzetből. De csak gondolkozol. Képtelen vagy bármit is tenni. Pedig nagyon kellene, még mielőtt túlzottan sok figyelem fordulna feléd. Próbálsz elindulni. Nem tudsz. Nem vagy rá képes. Már kezdesz pánikba esni, amikor valaki beléd karol, és segít megtenni az első lépést.
Ennyi elég, hogy kibillenj a katatón állapotodból. Hálásan nézel jobbra. Rámosolyogsz a tizenhét éves, hosszú szőkehajú lányra, és áldod az eszed, hogy a mai találkozót duplán biztosítottad. Ő visszamosolyog rád, és a füledbe súgja :
-Indulnod kell, főnök!