337. Nap

A rossz érzés gyorsan múlik. Mintha a szél fújná el. De csak, hogy átadja a helyét a kedvetlenségnek. Unottan ténferegsz, nem találod a helyed. Már arra gondolsz, hogy olyan vagy pont, mint régen.
És akkor.
Egy pillanat alatt megfordul minden. És egy fantasztikus nap lesz, a vontatottan induló nyüglődésből.

Először egy zavart mosoly, aztán egy új ismeretség, egy sokat mesélő lány, egy új karkötő, egy erős megérzés. És a legjobb.

A zavar benned. Ez tetszik a legjobban. Mintha vártad volna. Hogy jöjjön már.
És jött!

Egy-két furcsa mondat. És egy-két nagyon helyen lévő szó.

Erről szól ez a nap. A várakozásról.

És a beteljesülésről.

Hozzászólás