Nyugodt tekintettel nézte a gazdáját, és várta, hogy az megsimogassa. A vörös-fehér bundáján apró vizcseppek alakjában jelent meg a reggeli harmat. A nő, a hajnali időpont ellenére, ébren volt, de nem törődött a lábához dörgölőző macskával. Jólesett neki a nedvesség, ami a meztelen vádlijára került, mégsem nézett le, elfordult, és a konyhába ment, hogy megnézze, miért nem jelez már a kávéfőző.
Ahogy belépett, megtorpant, és megrázkódott. A nyitott ablakon beáramló hideg levegő jól esett volna neki a párás, nyári reggelen, csakhogy az ablakot nem ő nyitotta ki. Ebben egészen biztos volt. A félelem megbénította: a felismerés, hogy betörtek a házba, sokként érte.
435. nap
Horák Árpád 