622. Nap

Párás szemmel nézett ki oldalra, már a reggel is rosszul kezdődött, és mire elérte az autópálya lehajtót, már háromszor felhúzta magát. Herb nem számított nehéz napra, az út a munkatársaival inkább tűnt kirándulásnak, délutánra edzést tervezett, aztán tovább akarta faragni a hajóját, ami már hétszázhuszonkét napja készült.
Amikor először kirázta a hideg, akkor merült fel benne először, hogy valami történni fog. Valami ami megváltoztatja az életet, keserűvé teszi, mogorvává, emberkerülővé.
Nem akarta, hogy ez megtörténjen. Egy áligérettel próbálta becsapni a sorsot, tudva, hogy esélye sincs erre, de nem mondott igent. A szája igent mondott, de a lelke nem. Aznap, ott az autópálya előtt jött rá, hogy ez végleges.

Ebből nincs kiút.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s