A kék szoknya erősen elütött a rózsaszín körömcipőtől, a lány boldogan mosolygott, és Hollywood-i sztárként forgott körbe, fogalma sem volt a disszonanciáról, csak a sikert látta, azt akarta látni. Nagyon alulról jött, mélyszegénységből, tizenheten huszonkét négyzetméteren, tankönyvre nem volt pénz, ételre se nagyon, a tehetsége gyorsan kiemelte mégis, onnan, ahonnan nincs kiút. Ezt hallgatta, hogy ez örökös, mint a szegénység, a nagybátyja ezt szajkózta napestig, a pálinkával indított reggelek, és végigpanaszkodott délelőtt után, mielőtt a kocsmába indult. Oda is csak ő járt, meg az öreg Kovlacsek, jobban ment neki a magyar két sör után, azt mondta. Érdekes gondolat volt, már a nagyapja is a faluban született.
714. Nap
Horák Árpád 