1052. nap

Jobbról jöttek a zászlóvivők, éber kalapban. Szentimentális érzések lettek úrrá a tribünön állókon, szép arcuk felett meg hajukat borzolta a szél. Április negyedik napja, virágzó fák és végtelen mosoly; ezt látta, aki körbenézett a főutcán, azt érezve, hogy ebből kimaradni vétek, és hogy szépbe öltöztetett szívét mindenki kitárta. De tényleg. Nem felejtette el a napot, ki ott járt, fénylő vászoning feszült a vállakon, ragyogó indulók borzolták végletekig a lelket; hogy dobbanjon a láb. És dobbant. Ütemre, szépen, mosolyt mosolyra adva válaszul, belülről szeretve az életet, hagyva minden parancsot másnak, tudod, úgy, hogy önmagad maradsz önmagadnak.

Kategória: .

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s