(1139.) Zöld lombú fák alatt

Az árnyék közeledett Lídia székéhez. Délután négy óra múlt, és a fa, ami elfogta a napot, túl nagyra nőtt, ezért három éve tervezték már, hogy kivágatják, de nem lett belőle semmi. Lídia ezért adta be a valópert. Elege lett. Nem bírta már a halogatást.

Először zavarta, de túllépett rajta. Aztán zavarta, dühöngött, kiborult és szóvá tette. Aztán elege lett.

Lídia várta az árnyékot. És várta, hogy véget érjen a házassága, hogy egy másik nap süssön le rá. Egy fényesebb.

Kategória: .

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s