Lebegett. John akasztotta fel, egy vékony cérnaszálon függött, és lebegett. A nap átsütött rajta, narancssárgába borítva a köveket, Sue fia állt előtte, és bámulta, áhítattal, Sue meg aggódó tekintettel figyelte a fiát. Kevin figyelemhiányos tudatát csak a napfény kötötte le. A csillogás lelassította, órákra odakötötte egy szikrázó levélhez, vagy bármihez, ami a szivárvány színeit szórta szét bele a világba és Kevin szívébe.
John megérintette Suet, ott ahol a szoknyája végződött, a meztelen combjára tette a kezét, megmarkolta, közben Sue szemét nézte, és várta, hogy felszakadjon lelkéből a sóhaj, elfújva egy pillanatra a gondjait.
Horák Árpád 