Az ezüst hőálló ruhája nélkül jött vissza a krátertől. Egy szikla szakította ki a jobb alkarjánál, amikor a harmadik műszert ellenőrizte. Még négy lett volna hátra, de egyből izzadni kezdett, ezért inkább letépte magáról a ruhát, és elindult visszafelé. Százhuszonhét lépésre volt a kivonási pont, ott már elég alacsony volt a hőmérséklet ahhoz, hogy a teste hűteni tudja magát. Negyvenhárom fok volt a testhőmérséklete, kétszáztizenegy a pulzusa, mégis csak Roger riadt arcából tudta, hogy sokkos állapotba került.
Mosolyogni próbált.
A mentőben még érzékelte a mozgást, az elmosódott arcok mozogtak, aztán már csak a hangok, végül az üres csend.
Csak az üres csend.