– Felcsillan a remény! – Crissy a nagymamájára nézett, az túl erősen szorította a kezét, és Crissy nem mondott többet.
– Hogy mondod, drágám?
Tompa puffanás hallatszott megint, és már a második csapat tűzoltó tartott éktelen szirénázással a déli városrész felé. Crissy érezte az egyre növekvő feszültséget. Ilyenkor senki nem figyelt rá. Közben egy pillangó szállt le a padra, Crissy kihúzta a kezét a nagymamájáéból, és a tenyerét elé tartotta. A pillangó semmit nem tudott a bajról, lassan mozgatta a szárnyait a napsütésben, aztán egy szökkenéssel Crissy tenyerére ült. El kellett volna hoznia a maciját. Crissy a zöld mellényes, narancssárga macira gondolt, amit két éve a mikulás hozott neki, kicsit késve.
A legnagyobb robbanást hazafele hallották. Az anyukája előtte telefonált, hogy azonnal menjenek haza.
A nagymamája szerint nem lesz semmi baj.