Éhínség. Ragály.
Afrika messze van. Chloe Istenhez fordult. És a fekete táskát választotta. Aztán bevágta az ajtót.
Chloe nem kért kávét. Sütemény és kóla. És napsütés.
Huszonhét hónapja járt ugyanoda. Számolta a napokat. Először. Aztán a hónapokat. Az éveket nem akarta már.
Ha látod a hírekben, hogy földrengés volt valahol. Figyelnem kívül kell hagynod. Hogy megtaláld az igazságot.
Chloe szemöldöke dús és sötét árnyalatú vonala nem illett a szőke hajához. Csak a mosolyához.
Chloe Istenhez fordult. Hova máshova fordulhatott volna?
Horák Árpád 