Ment a pingpong minden nap, meg a rodeó a targoncával az asztal körül.
Két hete tartott a nyári szünet, az ikrek az apjuk munkahelyére kényszerültek – nem volt, aki vigyázzon rájuk. Nem bánták. A műhelyben izzó fémforgács és olajszag keveredett, opálosra kopott ablakon jött be a fény, és mégis, a reggeli jobban esett, mint bárhol. Ötkor keltek. Túl korai ez ekkora fiúknak, és a kilenc órai reggeli olyan messzinek tűnt.
Volt ott egy öreg kolléga, az nyers tojást evett, a portás barátságos volt, az udvar meg tele volt száz éves, rozsdásodó traktorokkal meg kombájnokkal. Lehetett fúrni, köszörülni, hunyorogni a vakító napsütésben, meg csatangolni az üres termekben.
Remek volt minden. Nyár volt. Miért ne lett volna remek minden?
Horák Árpád 