Kétezertizennégyben kezdődött a kupakarmageddon.
Silf Karennek vette a macis mézet egy tömbház alatti kisboltban. Amikor odadta, észrevették, hogy nincs rajta kupak. Mindketten úgy emlékeztek, hogy piros kupak volt rajta. Régen. Karen szerint eredetileg a piros kupakot rögzítették valahogy. Valami izével. Úgy gondolta, azért tűnt el a kupak, mert csak rárakták. Arra a részre, amit le kell vágni, hogy kifolyjon a méz a maci fejéből.
Karen ötlete volt az is, hogy lopjanak egyet. Menjenek be egy boltba, és lopjanak egy kupakot.
Nyolc év múlva a rendőrség az FBI segítségét kérte. Kezelhetetlen mértékben elszaporodtak a macis méz kupak lopások. A nyomozó iroda két év múlva azzal adta vissza az ügyet, hogy a lopássorozat megállíthatatlan.
Kettőezerötszáztizenkettőben az emberiség kolonizálta az XW-Se2 bolygót. Még nem volt hivatalos neve, amikor az első űrhajó három millió emberrel a fedélzeten útnak indult. Tíz szabályt fektettek le. Mindenki számára kötelező érvényű szabályokat.
A kilencedik szabály szövege szó szerint a következő volt:
“Tilos az űrhajóra macis mézet hozni!”