(1365.) Vihar

Éjszaka durranásra ébredtem, nem keltem fel, visszaaludtam. Biztos kintről jött.

Két napja fújt a szél, dühödten csapott le a házra, a nappali ablakán szétrázta a zárat, be akart jönni, hogy széttépjem valamit. Karen szólt reggel, ő előbb kelt, hogy a nappali ablaka nyitva, a kivágódó ablak két kaspót a földre lökött, a két fehéret – mindegyik összetört.

Álltam az ablak előtt, a napsütés sem hozott enyhülést, a vállam befeszült, ki kell mennem, tudtam, különben ennek sosem lesz vége.

Ez a vihar értem jött.

Kategória: .

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s