Fran kirohant a házból. Az ajtó becsapódott mögötte, Lock közben már ülve várta, hogy odaérjem hozzá. Feszült mozdulatlansággal figyelte.
Fran letérdelt elé, két kézzel megfogta a fejét, és a szemébe nézett.
– Elveszett egy kislány. Meg kell keresned!
Mindig így beszélt hozzá. Mint egy emberhez.
Fran felpattant, és a ház háta mögött elterülő mocsár felé indult.
Sosem járt még arra. Arra a víz mélyebb, a nád sűrűbb volt, mint az autópálya felé. Barátságtalan helynek tartotta.
A seriff hívta. Egy iskolás csoporttól leszakadt négy kislány. Hármat már megtaláltak, de a negyedik kivált a négyesből, és a többiek szerint Franék háza felé tartott. Már hat órája keresték. A seriff gyanította, hogy a csatárlánc, amit a keresőcsapat alkotott, elkerülte. Ők tíz perc múlva elérik a mocsár szélét. Újabb húsz perc, mire kocsival megkerülik a lápot. Kérte Frant, hogy induljon el feléjük Lockkal.