(1452.) Felettük összeborult a fák koronája

Ken és Joan két hete jártak ki a város szélére, a platánok alatt ültek, az egyiknek öblös fotelt formázott a törzse, ha beleültek, elláttak a hágóig, amin az őseik bevonultak a fennsíkra, hogy ott végleg letelepedjenek.

Joan imádta a helyet, kijárt festeni hétvégente, a kreatív alkotás tanára biztatta, hogy fessen még, fessen sokat, ne hagyja abba.

Ken első látásra beleszeretett. Még arra is emlékezett, hogy Joan alkarján sárga festék folyt végig, rászáradt, és valahogy elkerülte a szappant és a vizet az esti mosakodásnál.

Ken félénk volt a lányokkal, Joant mégis azonnal elhívta sétálni, és a percekből, amit együtt töltöttek, gyorsan lettek órák, napok, végül hetek.

Kategória: .

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s