– És téged hogy hívnak? – kérdezte Barabil.
Az egérlány meghökkent. Dühös akart lenni, mert betolakodtak a sajttal csordultig teli teknőjébe, de nem tudott. Tetszett neki Barabil szeme.
– Boglárka vagyok! – mondta csendesen.
– Óóó! – Barabil csak ennyit tudott mondani, pedig szeretett volna valami okosat mondani, de semmi nem jutott az eszébe.
– Én aludni járok ide. – mondta végül, maga sem tudta, miért.
– Én is aludni járok ide! – mondta Boglárka.
Még ilyet! gondolták mindketten, és egyik csodálkozásból a másikba estek. Itt ez a tömérdek sajt, ők meg csak alszanak itt.
– Mi lenne, ha együtt aludnánk? – kérdezte Barabil.
Boglárka először felháborodott, mégis hogy képzeli ezt Barabil, ő mégiscsak egy konzervatív, erkölcsös lány, nem aludhat csak úgy uk-muk-fuk valakivel két mondat után.
De aztán igent mondott.
Horák Árpád 