Milyen ember az, aki atyái hitét eldobja, csak hogy oltár elé vezethesse fekete öltönyben fehér ruhás menyasszonyát?
.
Joe Bolden Knight végigsimított a fogantyúkon, és megállt. A garázskaput már felnyitotta, az utca még pihent, a nap sem kelt fel, az újságkihordó csak ötven perc múlva indul – ezek voltak Joe pillanatai.
Csend volt.
Nem azért, mert nem hallatszott az autópálya zaja, más csend volt ez, olyan még nem ébredt fel a család csend.
Joe szerette ezeket a perceket, egyedül a szerszámaival, a félig összerakott hetvenkettes Bugattival, az olajszaggal és Freddel.
Fred a munkapadon ült álmos szemmel, időnként ásított, és szemrehányóan nézett Joe-ra, bár Joe sosem kérte, hogy kövesse, mint egy pulikutya, Fred mégis követte, időnként felháborodva a lehetetlen időpontokon.
Fred két éves volt, és nem kandúr volt, de a lányok egy rajzfilm miatt ragaszkodtak a névhez, Joe-nak meg mindegy volt, így rajtamaradt a név.
.
Joe a nap felé forditotta az arcát. Vagyis arra a pontra, ahol a nap majd tizenkét perc múlva felkel.
Mert a nap még nem kelt fel.
Horák Árpád 