(1610.) Túl

Május első napsugara narancsba borította a tavat.

Az április hideg volt, szeles és nyugtalanságot hozó

.

De a május.

Nem felejtem el azt a reggelt.

Mintha minden egy pillanat alatt megváltozott volna.

Nem volt harmat a fűben, csak annyi, ami ahhoz kell, hogy mindenképp mezítláb menj a hintaágyig.

Nem papucsban.

Emlékszem.

Habos volt a kávé. Fehér tejhab, szétomlott a számban, közben a nap emelkedett, narancssárga lett minden – nekem.

Nem sok ilyen pillanat van. Ilyen igazi.

.

De az az volt.

Kategória: .

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s