(1636.) Szekrényláb

Öregapám molnár volt, de asztalosnak tanult a szomszéd faluban, az öreg Schmidt mellett. Aztán mégis a falu végi vízimalomban őrölte a búzát.

Nem állt a kezére a szerszám.

.

Huszonnyolc éves volt, amikor elvette a nagyanyámat, leszokott a dohányzásról a kedvéért – de ezt később szerintem megbánta.

.

Hatvankettő őszén hoztak egy kocsi búzát, az elszámolást nagyapám Piroskával végezte, akin piros szoknya és fehér blúz volt. Tudom. A nagyapám mesélte.

Ez a Piroska megkérte nagyapámat, javítsa már meg az öreg szekrénye lábát, mert csálén áll.

Ő meg ráállt.

.

Hát így kezdődött. Hogy a nagyapám visszatalált az illatos fák világába.

Nyolc ágyat, hetven komódot és számtalan nagyszekrényt készített később.

.

Az egyik ágyán ülve írom ezeket a sorokat.

Kategória: .

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s