(1714.) Az ott a hold

Reggel sárga pólót és piros nadrágot vett fel Karen, délre meg már bánta az egészet, mert mindenki fekete-fehérben vagy csak feketében volt. Alec Smith tett egy megjegyzést a nadrágjára, Karen nem tudta eldönteni, hogy tetszik neki a bátor színválasztás, vagy csak zrikálja.

A busz, ami a tóhoz vitte őket, késett. Karen egy fa árnyékába húzódva figyelt egy az égen lassan úszó bárányfelhőt, amikor Hugh hátulról megfogta a vállát.

Hugh Donovan magas fiú volt, szőke szemöldökkel, és fura, kecses mozgással.

– Páran nem jövünk vissza a busszal. Kint maradunk, tüzet rakunk, lesz zene meg ilyenek. Van kedved maradni?

Karennak volt kedve.

.

Egy Matthias nevű fiú ült le mellé a fűbe, és arról beszélt neki, hogy van valami az éjszakai tópartban. Van ugye a sötét meg a csillogó viz, a neszek és kellemesen hűvös levegő.

Karen bosszús lett. Egyetértett Matthias-al. Mindenben. De minek kell erről beszélni?

Ezt mindenki látja.

Kategória: .

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s