Donath látta a balról érkező autót, de lelépett a járdáról. A terepjáró csikorgó gumikkal fékezett.
Mi van az ABS-sel?
.
Az előző esti veszekedés nem tetszett Donathnak. Nem vele veszekedtek.
Utálta ezt.
Hibázik ő pont eleget. Tessék. Az előbb is. Kiábrándító, amikor a múlt megjelenik. Ott, ahol nem kellene.
.
.
A vadvirágos rész gyönyörű volt. Igazán. Nem kapott teljes napot a kertnek az a része, de jól érezték magukat, és fél méteresre nőttek a színes virágok.
Ez a lila viszont nem lesz jó. Jó ötletnek tűnt, hogy kétszemélyes kerti nyugágy legyen, ami nagy és kényelmes is, össze lehet bújni rajta – de csak lila színben volt. Érthetetlen.
Donath bement a házba, és kihozta a mérőszalagot. Pont tíz centivel volt alacsonyabb az asztal. Tökéletes.
De az a veszekedés.
Nem tudta elfelejteni.
Elhúzta a száját.
Nem is neki kellene felejteni.
Horák Árpád 