Szerző: Horák Árpád

Lorenzo a háború utolsó napján ismerte meg Helent. Leszedni valakit egy Londonba tartó vonatról egynapi ismeretség után - ez igazi bátorság attól, aki marad. Helen maradt. Négy év alatt négy gyereket szült aztán Lorenzonak, az orvos figyelmeztette, hogy baj lesz, de a babák jöttek sorba, mintha megrendelték volna őket. És nem lett baj. Carlo negyven… Tovább (1104.) Virágot vázába tegyetek 10 →

Kilenc macskát etetett Ealter, amikor a tizediket is be akarta fogadni, a főnővér megvétózta, amúgy a kórház északi szárnyában senki nem akart már több háziállatot, még Larna sem, pedig ő elvakult állatvédő volt. Ealtert a fenékén találta el egy repesz, kínos ügy, Ealter átlépett rajta, ez volt a harmadik sérülése, leszerelik, hazamehet. A macskák a… Tovább (1103.) Virágot vázába tegyetek 9 →

Sarah nyolc évesen lett árva. Egy Londonra hulló 457-es gyújtóbomba végzett a ház lakóival - miközben ő a nagynénjénél társasozott. A néni két hét múlva halt meg, 92 éves volt, és valójában nem a nagynénje, hanem a nagy nagynénje volt Sarahnak. Greenweld fogadta be, ő mindig is akart egy kislányt, mondjuk egy férjet is akart,… Tovább (1102.) Virágot vázába tegyetek 8 →

Klára magas volt, és tulajdonképpen karcsú, mégsem látszott annak. Előregörbült háta, kissé lógó feje, hegyes álla nem úgy keltette fel a férfiak figyelmét, ahogy azt várta volna. A nővérek egyöntetűen állították, hogy Klárát soha nem éri el a szerelem. Aztán lábsérüléssel behozták az alezredest. Nem Klára betege volt. Tüzér volt, egy hibás gránát sebesítette meg,… Tovább (1101.) Virágot vázába tegyetek 7 →