Olyan lány volt, aki magában hordozza a csodálatost. Egyből beleszerettem. Szabályos, szép arca volt, tökéletes alakkal, igazi klasszikus szépség. Tudta, mi a helyes, és aszerint élt, meghódítva minden dobogó szívet. Sosem arról beszélt, amiről kellett, szeretett, és a hosszú, fekete szemöldöke, mint sötét bogár a napon, vonzotta a tekintetem. Úgy nézett rám, mint azelőtt senki,… Tovább 614. nap
Szerző: Horák Árpád
https://www.facebook.com/profile.php?id=100009498305199&fref=ts
613. nap
A harmadik hazugság hideg zuhanyként ér, szétrombolva a hitemet az emberismeretemben. És megint ugyanaz a motiváció, az önös érdek, az önzés és pénz. A számtalan mondat közé rejtett félrevezetés mögött ott a rettegés, a félelem a ki tudja mitől, ott van az önámítás, a hamis énkép és egy extra adag arrogancia. Azt orditja felém, hogy… Tovább 613. nap
612. nap
Sokkal nagyobb volt, mint amire számított. Tömörnek, nehéznek, megingathatatlannak tűnt. Joelnek a szfinx jutott róla eszébe, Egyiptom, az utazás Varennel, és az étterem, ahol először látta Susant. Az első pillanatra mindenki emlékszik, de ő biztos nem fogja elfelejteni. Elaludt az asztalnál, és amikor az álmában ott tartott, hogy a zuhanó liftben felrobbanó bomba letépi a… Tovább 612. nap
611. Nap
Aszalt gyümölcsök, rum, karamellizált cukor és vörösbor. Túl erős lesz elsőre, a harmadik pohár már csúszik, könnyedén, korty után korty, követelve a következőt. A századik után jönnek a fegyverek. Pisztolyok, puskák, végül az Uzi. Lövés, lövés, lövés, ivás. Valami hiányzik, a tegnap mélysége nem tér vissza, a léleknyitó pálinka hiányzik talán, vagy a tegnap volt… Tovább 611. Nap
(610.) Kérés
A naplójába írta be, amit egy hete újra elkezdett vezetni, sietős betűkkel, mert a pizzafutár már türelmetlenül kopogott az ajtón. Nem nyitott ajtót, be akarta ezt fejezni, és amikor elkészült, csak nézte az olvashatatlan, egymást követő szavakat. Kérlek! Ez volt az utolsó szó. Mint egy ima, ami elindul Isten felé az ámen után, ez a… Tovább (610.) Kérés
609. nap
A feje Alienként tűnik el a túl széles gallér alatt, túl jó a cipője, nem illik hozzá, a nő a táskával szintén hajléktalan, túl sokan vannak itt, egy ismerős arc, de nem ő az, bár lehetne, drága ruhák, megkezdődik a tülekedés, most áll be a busz, egy csókos már fent ül, sok a diák, kevés… Tovább 609. nap
608. Nap
Diszkrét parfüm, elegáns cipő, pozitív kisugárzás, Josh nem erre számított. A nő ötven felett járt, kifinomult ízléssel választott kiegészítőket, ami a maga módján szimpatikussá tette. Az erős narancssárgára táska, a fekete lakkcipő, és a halványlila kiskosztüm harmóniát sugárzott, jómódot, és a túlzott eleganciának még az elfogadható szintjén tartotta a nőt. A túl vörös haja is… Tovább 608. Nap
Horák Árpád 