551. nap

A nő álla hegyes dárdaként fúródott a férfi mellkasába, de ez nem ébresztette fel, továbbra is egyenletesen szuszogva feküdt a hátán a franciaágy jobb oldalán. Hajnali három lehetett. Alig egy órája aludtak el, de a nő felriadt, a férfi mellkasára feküdt, és figyelni kezdte. Tudni akarta, hogy a légzésük szinkronba került-e, ahogy eddig mindig. Bosszúsan… Tovább 551. nap

(550.) Redőny és spaletta 3. befejező rész

Albert már a beszélgetés közben eldöntötte, hogy letartóztatási parancsot kér Kevin ellen, de csak a kocsi felé közölte ezt Barbarával. – Visszamegyünk a kapitányságra. Beszélek a kapitánnyal. Szét akarom szedni azt a lakást! Csak találok valamit! – Nem fogja megadni. – Barbara rezignáltan ült be a kocsiba. – Meg fogja adni. Már háromszor felhívott ebben… Tovább (550.) Redőny és spaletta 3. befejező rész

(549.) Redőny és spaletta 2. rész

A Központi Nevelőintézet inkább látszott börtönnek, mint kedves otthonnak a hat méter magas falaival, mégis könnyen bejutottak: elég volt felvillantani a rendőrigazolványukat, és már benn is voltak a szürke épület által körbeölelt belső udvaron. Az igazgató a főbejárathoz vezető lépcső alján várta őket. Albert szerint túl gyorsan ért oda. – Jó napot! – köszönt előre… Tovább (549.) Redőny és spaletta 2. rész

(548.) Redőny és spaletta 1. rész

– Majd a kocsiban megbeszéljük! – Albert kinyitotta Barbarának az ajtót, és rámosolygott. – Drágám! Mióta megtudta, hogy egy csúnya esküvő előtti szakítás miatt hagyta ott a szülővárosát, és költözött fel a fővárosba, drágámnak szólította az új társát, bár a szó olyan üresen csengett, hogy az már őt is zavarta. Először jópofának tűnt ez a… Tovább (548.) Redőny és spaletta 1. rész

547. nap

Hajnalban, háromnegyed négy előtt három perccel riadt fel, felült a sátorban, fülelt, és próbált rájönni, hogy egy az erdőből jövő zaj zavarta fel, vagy a belső órája. Megmerevedve, tágra nyílt szemmel feküdt, várva, hogy az a valami, ami felébresztette, megismétlődjön. Amikor elernyedt, és újra a takaróba süppedt, elfogadva, hogy nem vár rá kint ellenség, ólmos… Tovább 547. nap

(546.) 17063. nap

Újra feléjük nézett, leült a kanapéra, a telefont maga mellé dobta, és a kezében lévő papírlapot még kisebbre hajtotta. Reggel óta gyürögette, hol dühösen, hol kétségbeesetten, mégsem akart múlni a fájdalom, amit érzett. Nem volt évforduló, a karácsony egy hónap múlva jött csak el, az eddig kiválóan beváló taktikák mégis csődöt mondtak aznap. Az érzés… Tovább (546.) 17063. nap

545. nap

Nem hozzá indult el, meghökkenve állt az ajtóban, a lány viszont mosolyogva fogadta. Meg lett volna beszélve? A két folyosó találkozásánál, jobb oldalon álló anyósa villámló tekintetéből ítélve, akár tudta, hogy jön, akár nem, a család nem szívesen fogadza. Élénk, piros szín mellett sétált be a szobába, a lány egyből hozzábújt, és a talán homokszínű… Tovább 545. nap