Szerző: Horák Árpád

Az óriás a kabinjában a tükör előtt áll, és nagyokat fújtat. Az őrjöngés határán van. Vele nem fog szórakozni ez a szemétláda! Hogy dögölne meg! Az a rohadék! Most aztán végleg eltávolította! A terv remek. És mint minden jó terv, egyszerű. Már csak ki kell várnia, hogy mi lesz. Mielőtt kilép a kabinjából, hogy felvegye… Tovább Negyvennyolcadik nap →

Etel a korlátnak támaszkodva nézi a szigetet. Már ami megmaradt belőle. Az ALANY van csak mellette, a többiek már nincsenek fent. Rajtuk kívül mindenki visszavonult. Etel az ALANYt figyeli, szeretne a gondolataiba látni. Türelmes ez a férfi, gondolja. Alázattal fogadja el a helyzetet. Azt hogy nem avatják be a részletekbe. Hogy nem kap információt. Vajon… Tovább Negyvennyolcadik nap →

A nyomozást vezető magas férfi még a fedélzeten odalép hozzá. - Az óriással komoly gond lehet, Uram! - Hát ezért vagyok ilyen sikeres. Mindig a feladatra legmegfelelőbb embert választom. - Gondolja a férfi, akit uramnak szólítanak. - Mit javasol? - A profilozóval újraelemezzük, és felkészülünk a lehetséges lépéseire. És természetesen figyelni fogjuk. És kérem, Uram, készüljön… Tovább Negyvennyolcadik nap →

A férfi, akit uramnak szólítanak, nem az ALANYt figyeli. A fedélzeten összegyűlt többi ember reakciójára kíváncsi. Vajon ki mit szól az ALANYhoz? Elsősorban persze a felesége reakciója érdekli. De figyeli a többieket is. A szőke ikrek nem reagálnak. Nekik nincs is mire. A felesége nyugodt marad, Etel kicsit játszik, a nyomozók árgus szemekkel figyelnek. Eddig… Tovább Negyvennyolcadik nap →

A fedélzetre lépve az első amit észreveszel, hogy mindenki téged bámul. Nyilván a reakciódra kíváncsiak. Hát. Van mire reagálni. A SZIGET MEGSEMMISÜLT. A rengés tényleg erősebb volt a szokásosnál. A sziget, mint Atlantisz, elsüllyedt. A hegy teteje látszik csak ki, az is csak egy kőhalmaz. Lehangoló a látvány. A paradicsomnak vége. Hmm...  Erre nem lehetett… Tovább Negyvenhetedik nap →

Etel arra gondol, hogy már megint úgy aludtak el, hogy nem tervezték. Az ALANY a fotelben, Etel Mircivel a hasán az ágyon álmodja éppen a legszebbet, amikor Etel propeller zúgásra ébred. Feloldották a repülési tilalmat, gondolja. Végre az "üres szél"nek. Már fel lehet menni a fedélzetre. Itt az ideje megmutatni a szobatársának a szigetet. Vagyis… Tovább Negyvenhetedik nap →

Etel az ágyra ül. Mirci azonnal az ölébe ugrik, és hosszútávra kezd el berendezkedni. Semmit nem kell mondanom, mégis ért engem, gondolja. Ahogy hozzám ér, ahogy rám néz... Hihetetlen érzés. És hozzábújni! Nemsokára átveszek egy vállalatbirodalmat, huszonöt éves vagyok, kölcsönösen szeretjük egymást a párommal, és mégis... Itt van ez a férfi. Aki olyat tud adni,… Tovább Negyvenhetedik nap →