Szerző: Horák Árpád

A holdnaptár negyedik hetének harmadik napján járunk. Ma. . A holdat fátyolos udvar veszi körül, egy sárgás-fehér fényű kör, elmosódó széllel. Rózsaszín is van benne, az a fajta, ami közelebb áll a fehérhez, mégis bajossá tesz mindent: ruhát, képet, arcot, bútort. . . Cloe Morgen Droft nyolcvanhét fotót publikált a francia Le Gotdens-ben ezerkilencszáznyolcvanhétben. Kétezertizenegyben… Tovább (1674.) Csutorás testvérek Kft →

Jean-Luc egy éve nem járt a belvárosi lakásában. A vidéki élet, nos, nem volt neki való. Visszavágyott. . Megtorpant az ajtóban. Az emlékek. Azok bizony előjöttek. . A lakás északi oldalán erkély nézett le a városra. Jean-Luc kisétált a széléig, végigsimított a virágokon, és megállt. Két éve állította a sarokba a jakuzzit. A víz. Amikor… Tovább (1671.) Tele szellemekkel →

A templom ott volt, ott kellett lennie. Josh mégis csak két hónap után vette észre. Modern épületek között állt, előtte körforgalom, mellette egy gyorsétterem, meg egy útfenntartó cég; az alacsony kovácsoltvas kerítés mögötti kis kert a kövezett úttal meg - mintha a múltból került volna oda. . Josh csak állt az ablakban. Látnia kellett már… Tovább (1670.) Templom vörös téglából →

.

Ahol nincs fájdalom, nincs aggódás. . A vonat egy alagúton száguldott át, Richard Rosamund mellett ült, és már nagyon leszállt volna. Az utazás pont olyan hosszú és fárasztó volt, mint amilyen váratlan. Richard a szőke hajú lányra gondolt, a kerge frizurájára meg az esetlen mosolyára. Elütött. Mint fekete kabáton egy színes sál. . Kristálypohárban szolgálták… Tovább (1687.) Egy este →