Kategória: .

Négyszögben álltak, egyre szorosabban összezárva, Kochen állt elől, mögötte Carl és Matheus. Tudták, hogy nem fognak hazamenni. Kochen a feleségére gondolt, a gömbölyödő hasára, az aggódást elfedő mosolyára és az udvarra a kúttal. Ott ismerte meg Juliát, oda vitte asszonyának, és ott búcsúzott el tőle. Az első és az utolsó. Az eleje és a vége.… Tovább (1186.) Titánok közt az első →

Grendo az első sorban harcolt, a kocsmárossal a jobbján. A kocsmáros nagydarab ember volt, akkora bárddal, amekkorát Grendo még nem látott. Volt az két ember magas is. Úgy osztogatta vele a csapásokat, mintha pille füvet aratna a réten. Közeledtek a tóhoz. A százados a tó mögé akarta vinni a csapatát, olyan helyen akart éjszakázni, ahonnan… Tovább (1184.) A tó mögött →

Három hullámmal később jöttek a felszínre. Hullt már félni kezdett, de Kronk kétszer megszorította a felkarját. Feldobta őket a víz, Hullt levegőt vett, és Kronk tekintetét kereste. Azonnal el akarta mondani neki, hogy milyen hátassal volt rá a két szorítás, milyen csodát élt meg és hogy Kronk az Isten, legalábbis nagyon közel áll hozzá. Kiúsztak… Tovább (1182.) Igaz →