Niel a hátsó ülésen ülő húga felé fordulva arról mesélt, hogy várták meg gyerekkorukban, hogy a ház teljesen elsötétedjen, hogy hazalopózhassanak, remélve, hogy az apjuk már alszik. Visszafordult, és az autót vezető férfihez beszélt tovább, igy nem láthatta, hogy változott meg Alisha arckifejezése. Amikor újra hátrafordult, és már negyedszer kérdezte meg, hogy minden rendben van-e,… Tovább 537. nap
Kategória: Hatás
536. nap
A jobboldali lovas nő volt. Niel csak akkor vette észre, amikor a nő átvette tőle az eszméletlen fiút. A vörös-kék kendő, ami az arcát is eltakarta, és csak a szemét engedte látni, nem volt ismert a környéken: egyik törzs asszonyai sem viseltek ilyet. A kék szempár, ami vádlón villant felé, pont ennyire idegen volt, és… Tovább 536. nap
535. nap
Apokalipszis utáni képet mutatott az utca: minden üres volt, sehol egy járókelő. Az eső szomorúan szemerkélt, a napot felhők takarták el, félhomályba burkolva a házak között megbújó teret. Tipikus őszi idő lett volna, de a hőmérő higanyszála tizenhat fokig kúszott, és ez reggel kilenckor merőben szokatlan volt november közepén. Noel beazonosíthatatlan szorongással sétált a hegy… Tovább 535. nap
533. Nap
- Egyél. Mind a tiéd. Nem kell osztoznod senkivel. Rajta! Mire vársz, szép szemű? Nem vagy éhes? Azt kértem, amire mutattál. - Ühüm. - Ühüm. Ok. Legyen ühüm. Mi a neved, ühümke? - Gloria. - Egyél, Gloria, ne bámulj folyton hátra! Kik azok? A te bandád? - Ühüm. - Jó lesz veled beszélgetni, azt már… Tovább 533. Nap
532. nap
– Na, végre, ügyvéd úr! Már nagyon vártam! – Jó napot! – Maga fog védeni engem? – Igen. Én vagyok a kirendelt védője. Üljön le, és ne hadonásszon az asztal fölött. Nem foghatok kezet magával, nem érhet hozzám. Először van börtönben? – Én ártatlan vagyok! Azt sem értem, mivel vádolnak. – Üljön le, és mondjon… Tovább 532. nap
Horák Árpád 