478. nap

Nem azért ment oda, hogy a tenyere szinte biztosan elérje a fejét. Hátra kellett fordítania a férfi előtt lévő széket, hogy beleülve a szemébe tudjon nézni. A nehéz, fémkeretes szék belevágott a tenyerébe, ahogy megragadta, hogy egy mozdulattal megfordítsa. Ez nem sikerült neki: a szék közel száz kiló volt. A mozdulattól meghúzódott egy izom a… Tovább 478. nap

477. nap

A férfi mesterséges intelligencia és szakértői vélemény írása alapján nem lehet belefűzni az öreg alvajáróként tett vallomását. A felesége halála óta ködben elő kolléga volt a legfontosabb láncszem a folyamatban. Eddig. Az elmúlt két hónapban a kutatóintézet vezetése mindent megtett, hogy munkára bírja - mindhiába. Egy hónap után a csere gondolata is felmerült, de gyorsan… Tovább 477. nap

476. nap

Az ezüst színű autó csendesen gurult be a parkolóba a két nagyobb csoport közé. A sofőr azonnal kiszállt, és nem nézve egyik társaság felé sem, lendületesen becsapta az ajtót, és elnyújtott léptekkel indult el a pékség felé. Megszokta, hogy így reagálnak az Aston Martinjára, de ez most valami több volt. Lelassított, hogy jobban befelé tudjon… Tovább 476. nap

475. nap

Éva vékonyabb volt, mint Ádám képzelte. A combja alig volt vastagabb Ádám karjánál. Az arca sápadt volt, a szőke haja pedig kócosan keretezte az arcát. Aznap találkoztak először, és Ádám nézte, ahogy felrakta a lábát az almafa legalsó ágára, és a megfeszített izmai élesen kirajzolódtak a fehér bőrén. Ádám mögé lépett, és a fenekénél fogva… Tovább 475. nap

474. nap

A rózsa fehér volt, zölddel és narancssárga kreppapírral. Egy komoly csokor benyomását keltette, annak ellenére, hogy egy szál virág volt a zöldek közepén. A virágkötő elégedetten nyújtotta át a férfinek, magabiztosan mosolyogva, azt közvetítve a világ felé, hogy ez a csokor bizony fantasztikus lett. A férfi is elégedett volt. Kilépett a bolt ajtaján, és a… Tovább 474. nap