(416.) Helga

A mesterséges tó, ami hosszában és mélységében is alkalmas volt úszásra, néhány centiméter eltéréssel, egy szintben volt a negyven méteres első terasszal. A szél okozta hullámok nap, mint nap kicsaptak a sötétbarna fa gerendákra, és meglocsolták a gömbtuják árnyekában burjánzó zöld békanyálat, csúszosá téve a terasz tó felőli részét. Helga három napja élt ott, és… Tovább (416.) Helga

414. nap

Mindkét tárolót üresen találta, ezért átment a középső sorba. Csípőre tett kézzel állt meg, és azon kezdett gondolkozni, hogy látta-e ennek bármi jelét a médiában. A válasz egyértelmű volt: nem látta. Sehol nem írtak ellátási gondokról. A húsos hűtő előtti hűvösben döntötte el, hogy nem vásárol; egyből elindult a kijárat felé. Beszélnie kell az ezredessel.… Tovább 414. nap

413. nap

Tétován nézett fel. Kérdés volt a tekintetében. Jó lesz így? Ezt kérdezte, szavak nélkül. Ő bólintott: persze, hogy jó. Ez nem is kérdés. Tökéletes. Már az előbb is jó volt. Most miért ne lenne jó? Bólintott, de nem mozdult el az ajtóból. A lány, még mindig félig előrehajolva, elfordult, és kettőt lépett a nappali felé.… Tovább 413. nap

411. nap

A táltos megtorpant, és tágra nyílt szemmel nézett a fejedelemre. Még a harmattól nyirkos jurtán tartotta a bal kezét, és kővé válva nézte, a vele szemben szálfa egyenesen álló férfit. Sem a napkelte előtti időpont, sem a fejedelem öltözéke nem volt rendben. Mit keres itt ilyenkor, kíséret nélkül, ráadásul ebben a közönséges ruhában? Az álcázás… Tovább 411. nap