Harmadszor ígérte meg a héten, hogy leviszi a kukát, de az még mindig a konyhapult alatt büzölgött. Eredetileg jól zárt a fedele, bent tartva a szagokat, de a pedál letört néhány éve, és a teteje emiatt a peremen záródott, ujjnyi rést hagyva. Ez se lett volna gond, ha Ien nem fogad be egy leguánt, és… Tovább 596. nap
595. nap
Jobb oldalon egy fasor, bal oldalon szántóföld övezte az utat, balra az erdő csak jóval a kaszálatlan földek mögött kezdődött. Nyáron kopár volt a táj, a föld vöröses színben játszott, sivatagszerűvé téve a tó felé vivő út melletti részt, a forróság megrekedt a dombok között, a levegő nem mozdult, elviselhetetlenné téve azt a júliusi vasárnap… Tovább 595. nap
594. nap
Az út mellett álló tábla szerint a következő lehajtónál kell kihajtani a reptérre. Csakhogy ők nem a reptérre mentek, Hank magában káromkodott egyet, és a navigációra nézett, ami szerint tizenhét perc volt hátra az uticéljukig. Ez nem lehet jó. Az a rohadt kölök már megint hozzányúlt a GPS-hez! - Susan! Mondtam, hogy ne hagyd a… Tovább 594. nap
593. nap
Magasan ívelt a szemöldöke, a pupillája túl tág volt, mint aki állandóan be van tépve, a ritkás, fekete haja rendezetlenül állt, mégis volt valami harmonikus a megjelenésében. Latinnak tűnt, de olasz ősökre mindenki azonnal fogadott volna, vézna volt, mégis izmos, pont olyan, amilyennek egy olasz fiatalt képzelsz. Kortalan volt, de nem volt több harmincnál, a… Tovább 593. nap
(592.) Netsi 10. befejező rész
Az év első napján tiszta fejjel, és kettőszázhetvennégy megválaszolt Facebook üzenettel ( és néhány megválaszolatlannal), lassan sétált le a lépcsőn a kocsija felé, hogy haza menjen, maga mögött hagyva az óévet, és lelkében karácsony óta dúló vihart. Ketten is folyamatosan beszéltek hozzá, ő hümmögve váltogatta az igeneket a nemeket, az anyja helyeslő szavaira gondolt, és… Tovább (592.) Netsi 10. befejező rész