Horák Árpád

Etel száll ki elsőnek a helikopterből. Ahogy körülnéz, látja, hogy mindenki itt van. Az orvos, és a három konyhai kisegítő ellép mellette. Az utóbbiakat a séf egyből a szárnyai alá veszi. Etel elhárítja a kérdéseket, és a szemével az ALANYt keresi. Meg is találja a szemével, és látja hogy pont elfordul, és a lépcső felé… Tovább Ötvenötödik nap →

Az ikrek átveszik a szót, és az élményeikről mesélnek. Közben letelefonálnak, érdeklődnek, Etel megjött-e már. Etel nem jött meg. Fél órával már így is túlcsúsztunk a vacsoraidőn, így aztán úgy döntünk, hogy elindulunk. Nem várjuk meg Etelt a vacsorával. Pedig jobb lett volna. A vacsora síri hangulatban telik. A házaspár egy szót sem szól, a… Tovább Ötvenötödik nap →

Etel különleges lány - mondod - természetes vele lenni, természetes átölelni, magától értetődő szeretni, megérinteni, érteni amit mond, tudni, amit gondol, érezni amit érez. Evidens, hogy a vállamon sír. Evidens, hogy ami köztünk van, az örök. Soha el nem múló, és meg nem változtatható. Bármi történhet. Nem számít. Ez van. Ez létezik vitathatatlanul. Valami láthatatlanul… Tovább Ötvenötödik nap →

A szőke ikrek kihasználják az alkalmat, és a rövidnadrágjuk helyett miniszoknyába bújnak. Amíg ők átöltöznek, te a kilátásban gyönyörködsz. Itt nemcsak hogy ablak, de még erkély is van. A méretekből elég világosnak tűnik, hogy Te nem a vendégkabinokból kaptál egyet. És nálad, amellett, hogy nincs ablak, a felhasznált anyagok minősége is visszafogottabb. Ha meglehet így fogalmazni… Tovább Ötvennegyedik nap →

A szőke ikrek remek társaság, repül velük az idő. Már csak egy óra van a vacsoráig, amikor felajánlják, hogy az Etel által elkezdett, és aztán félbeszakadt jachttúrat ők magukra vállalják. Vacsoráig pont végzünk. Ők kiváló idegenvezetők, mondják. Ez így is van. Szórakoztató módon mutatják meg a hajó minden titkos, és egyáltalán nem titkos részét. A… Tovább Ötvenharmadik nap →