Horák Árpád

Jön a lányom. - Mondja ki mosolyogva a nyilvánvalót. - Igen, drágám. - Az ALANYt teljesen elkülönítjük, ugye? - Igen, drágám!  - Mi ér t nézel így rám?? - Fura a Te szádból hallani, az ALANY szót. - És a vihar után visszamennek a szigetre, ugye?  - Igen, drágám! - Az maximum két nap, ugye?… Tovább Negyvenegyedik nap →

Egyelőre nem kapsz több információt Mirciről, Etel abbahagyja a beszámolót, és a horizontot fürkészi. Éles a szeme, mint a sasé. Rövidesen te is meglátod a nagy sebességgel közeledő motorcsónakot. Egy árnyék suhan át Etel arcán, és aggódva figyeli az óceánt. Miután (vélhetően) nem talált semmit, ami aggodalomra adhatna okot, odafut a tőlünk mintegy tíz méterre… Tovább Negyvenegyedik nap →

A történelmi hűség kedvéért néhány szó Mirciről. Mirci egy lány cica, aki tizenegy éve karácsonykor érkezett Etelhez egy állatkereskedésből. (De most komolyan! Ki vesz házimacskát egy kisállatkereskedésben??) Először vadóc volt, de aztán gyorsan megszelidült. Imádja a macskamentát. (Melyik macska nem?) Nagyon sértődős, ha Etel hosszabb ideig távol van, azt zokon veszi. Imád ölben lenni, rengeteget… Tovább Negyvenegyedik nap →

A parton véget ér a szótlanság. Etel úgy döntött, bepótolja a néma órákat. Folyamatosan beszél. Folyamatosan. Zúdítja rád a szavait. Érdeklődéssel hallgatod. Kíváncsi vagy rá, szeretnél minél többet megtudni róla. Úgy tűnik erre még várnod kell egy kicsit, mert nem magáról, hanem egy macskáról beszél. A sztori fő vonulata, hogy melyik tápot szereti a legjobban.… Tovább Negyvenegyedik nap →

Teljesen mozdulatlanul, egyenletesen szuszugva alszik. Biztonságban érzi magát. Lassan fel kell keltened. Egy óra van napnyugtáig. A tó partja is jó helynek tűnik az éjszaka eltöltésére, de az óceán mellett még jobb lesz. Inkább ott vészelnéd át a rengést. Itt az ideje indulni. Nem kell felébresztened. Magától ébred. Enyhén megrándul,  egy pillanatra kissé megfeszül, aztán… Tovább Negyvenegyedik nap →