Horák Árpád

Nem mennek vissza a kabinjukba. A középső fedélzeten megállnak a korlátnál. - Mi legyen Etellel? Kérdezi az uramnak szólított férfi. A nő nem válaszol, csak a férfihoz simul, és az óceánt bámulja. A sziget kontúrja élesen rajzolódik ki a horizonton. A lányára gondol. És arra, hogy egy ilyen intelligens nő, mint ő, egy látnok segítségét… Tovább Harmincnyolcadik nap →

A technikuson és az óriáson kívül senki nincs a monitorok előtt. Pedig most jön a lényeg. A profilozó akkor lép a terembe, amikor már csak száz méterre vagy a tótól. Nyugodtan támaszkodik egy fotel háttámlájának. Magabiztosan figyel. Tudja jól, felkészültek. Nem lesz meglepetés. A műhold nagyított képet ad a kövön ülő lányról. Tömi magába a… Tovább Harmincnyolcadik nap →

Az óriás úgy figyeli a főnökét, hogy rá sem néz. Csak a perifériás látásának köszönhetően tudja, hogy a monitorokat figyeli. Lassan három éve tart. Szereti a főnökét. Tényleg szereti. De ez túlzás. Három éve tűnt el a pár a szigeten. Azóta nincs olyan eszköz, amit ne vetettek volna be annak kiderítésére, mi történt. Két évig… Tovább Harmincnyolcadik nap →

A színésznő felsóhajt, ahogy egyedül marad az étkezőben. Végre megszabadul ettől az arrogáns alaktól. Persze az ötvenezer dollár jól jön. Ahh. Hányszor próbálkozott ez az ostoba. Már az elején átlátott rajta. Képes volt a szemébe hazudni, hogy ez csak egy kis nyaralás lesz. De az ügyvéd mindent elmondott. Van kockázat. Sok az előre nem látható… Tovább Harmincnyolcadik nap →

A férfi a haját igazgatva sétál a kabinja felé. Remélem, nem csökkentették a gázsit, gondolja. Nem rajta múlt, hogy tizenkét nap után vége. A szerződése huszonnyolc napra szólt. Ahogy belép, a kisasztalon máris ott a válasz. Egy csekk. Ötvenezer dollárról. A férfi megcsókolja a papírt. Nagyon elégedett. Még soha nem keresett ennyi pénzt, ilyen rövid… Tovább Harmincnyolcadik nap →