Nem törölköznek meg, csak leheverednek a két nyugágyba, ami egymás mellett áll a medence partján. A szőke ikrek kihagyták az óceánt. Miután úsztak legfelső fedélzeten lévő medencében, kifekszenek a napra, és élvezik a napsütést. Az anyjuk ki van borulva. Ez most a fő témájuk. Susan elvesztése miatt. Már gyermekkorukban is pontosan érezték minden rezdülését. Nemcsak egymásét. Az természetes volt nekik. Az anyjukét is. És most nagyon fáj neki. Érzik. Most ért el oda, amit a család többi tagja már tud és elfogad, hogy Susan nincs többé.
Etel lép a fedélzetre. Az ikrek felugranak és megölelik. – Végre itt vagy – Imádják Őt. Etel mosolya nem felhőtlen. Az óriásra gondol. Az első dühe elpárolgott, és átvette helyét az aggódás.
Az óriás betegnek látszott.
Horák Árpád 