A szőke ikrek kimennek a kórteremből. Együtt. Az édesanyja egy újságot lapozgat, és csak néha veti rá aggódó pillantását. Az ALANY továbbra is a fotelben ül. Ahh. Igen. Nem tud mozdulni. Neki is bekötöttek egy infúziót. Hihetetlen! Nem kért külön kórtermet, hogy vele lehessen. Nyilván ő csak egy infúziót kap. Az ő állapota nem olyan súlyos. Csak egy kis falatot evett. Azt is ő erőltette bele. Ahh. És igen. Ez hihetetlen. Nem az a hihetetlen, hogy nem ment másik kórterembe. Az neki is így lenne természetes. Ő is vele akarna lenni. Az a hihetetlen, hogy ő ezt tudja. Tudja, mit gondol. Mindig tudja. Ezen magában elmosolyodik.
Hogy fognak így beszélgetni?
Horák Árpád 