Etel a liftre vár. A betegszállító profi, érzi, hogy Etel nem igényli a csevegést, ezért hallgat. Etel arcán még mindig ott a mosoly, amit az ALANYtól való elköszönés váltott ki belőle. Ahogy tolta ki a kórteremből a betegszállító, az ALANYnyal egyszerre intettek egymásnak, ráadásul ugyanúgy, enyhén meggörbített ujjakkal. Aztán ezen egyszerre mosolyodtak el. Milyen jó! Tud örülni az ilyen apróságoknak.
A lift csengetéssel jelzi, hogy megérkezett a szintre, amikor a szőke ikrek megrohanják Etelt. Egymás szavába vágva hadarják, hogy Mirci él, kapott injekciót, a helikopter visszafelé vitt a hajóra egy állatorvost, és a mérgezésspecialista egy óra múlva lejön, és az állatorvos is nagyjából akkor fog telefonálni. Ez a mérgezésspecialista tök béna, mondják, mert mindenki azt hitte, hogy Mircinek vége, közben meg ő nem is azt akarta mutatni. Tök gáz. Amúgy, folytatják, de már leginkább egymásnak, az édesapjuk szerint ezt Etelnek nem kellene elmondani, hogy ne tápláljon hamis illúziókat, de szerintük meg igen, és kész.
Etel hálás a dinka húgainak az indiszkrécióért, és melegség önti el a testét arra a gondolatra, hogy az imádott cicalánya életben van.
Alig várja, hogy dél legyen, és visszaindulhasson a hajóra.
Horák Árpád 