Soha, egyetlen percre sem mondott le róla. Mindennel így volt az életében, amit igazán akart. Az ALANYnyal is. Soha, egyetlen percre sem mondott le arról, hogy megtalálja Őt. Jó, persze, gondolja Etel, nem úgy képzelte, hogy egy helikopteren bújik hozzá, útban egy hajóra visszafelé a kórházból, ahol mindkettejüket mérgezéssel kezelték. De nem ez a lényeg! Itt van! Itt van vele végre, és most már örökre vele is marad. És érzi Őt. És az ALANY is érzi minden rezdülését. Érzik egymást. Kimondott szavak nélkül. A közös mozdulatok, az ugyanúgy megkent pirítós, az ugyanúgy begörbitett ujj. Apróságok, neki mégis mindent jelentenek. Az egész eddigi élete olyanná vált, mint egy álom. Nagyon távolinak tűnik.
De rövidesen igazgatótanácsi ülés. És akkor vissza kell térnie abba a világba. De az ALANY akkor már vele lesz.