Ahogy Etel belép a főhadiszállásra, a házaspár felugrik, és elé siet. Úgy csinálnak, mintha beteg lennék, gondolja Etel. Ennyi erővel a kabinomba is jöhettek volna.
Az édesanyja néhány centiről bámulja Etelt, közben a haját simogatja. Etel először furának érzi, aztán rájön, hogy az anyja fejében nyilván megfordult, hogy őt is elveszitheti, ugyanúgy, mint Susant. Egy puszit nyom a halántékára, miközben hallgatja a nyomozás eredményéről tartott rövid beszámolót. Semmi új. Az óriás tette. Ok. Ezt eddig is tudta. Még néhány találgatás a lehetséges indítékokról, aztán megegyeznek, hogy Etel néhány napot pihenéssel tölt a kabinjában.
Az édesanyja visszakiséri, útközben csatlakozik hozzájuk az ápolónő egy palack infúzióval. Hadd menjen a gyógyulás!
Horák Árpád 