Etel és az édesanyja egyszerre lépnek a fedélzetre. Az ALANY Etelnek, a férfi, akit uramnak szólítanak, a feleségének nyújtja a kezét, és segítik ki őket a motorcsónakból. – Hazamehetünk! – Ez az egy szó bombaként robbanva ébreszt fel mindenkit a reggeli kábulatából. Várakozva fordulnak Etel édesanyja felé, tudva, hogy ez az egy szó, ami most elhagyta a száját, mekkora jelentést hordoz. – Drágám? – A férje óvatosan kérdez vissza, tudva, hogy a helyzet rendkívül kényes, közben fél szemmel az ALANYra sanditva megállapítja, hogy bár sosem becsülte alá a férfit, de a tegnap esti húzása, amivel Etel édesanyjának gyászát segítette, anélkül hogy egyetlen szót is szót volna hozzá, hát az zseniális volt.
A férje felé fordulva, és a szemébe nézve erősíti meg. Nem volt tévedés. Jól hallotta. Ezt a szót mondta. Hazamehetünk.
Horák Árpád 