Lili csodálattal vegyes kíváncsisággal néz rád. Magában azt találgatja, hogy honnan a fenéből tudod ezt, és vajon milyen látnoki képességekkel rendelkezel. Semmilyennel. Nem vagy látnok. A mosdóból visszafelé pont hallottad, amikor Alexandra elmondta a hírt a többi légikisérőnek. Ezt azonban eszed ágában sincs Lilivel megosztani. Élvezed a helyzetet. Szórakoztat. Mióta a csodacsináló üzletben vagy, gyakran előfordult már veled ez. Elég egy apró félreértés, és máris különleges képességekkel ruháznak fel. Te persze hagyod. De még mennyire, hogy hagyod! Rá is játszol. Mint most is. Lili fürkésző tekintettel néz téged, te pedig tettetett nyugalommal, szinte unottan nézel előre, szándékosan kerülve vele a szemkontaktust. De aztán ránézel. Amikor már nem is számít rá. És belenézel egyenesen a szemébe. Ez mindig hat.
Most is hat. Lili zavarán látod, hogy azt hiszi, hogy most leleplezte egy különleges képességedet. Úgy érzi, már a cinkosod. Magadban nagyon jól szórakozol ezen. A gép többi utasa kevésbé. A kényszerleszállás mindig nagy feszültségét okoz az utasokban. Eszükbe juttatja, hogy akár meg is halhatnak. Neked ez a harmadik kényszerleszállásod. Túl sok, ahhoz képest, hogy milyen keveset repülsz.
Az utasok most fegyelmezettek. Csak néhányan beszélgetnek, azok is halkan. Mindenki a földet érést várja. A földön mégis csak jobb, mint a levegőben! A kövér utasról pedig patakokban folyik az izzadság. Arra gondolsz, hogy nem lennél szívesen a szomszédja helyében. A kövér utast már a felszállás után egyből kiszúrod. Mondjuk nem nehéz. Jóval százötven kg felett van. A légitársaság két jegyet vetetett meg vele. El is foglalja mind a kettőt. Az ablak mellé szorult be egy vékony nő. A kövér utas fejéről már eddig is folyt az izzadság. Az egész út alatt. Két sorral ül előtted, a két sort elválasztó folyosó másik oldalán. Jól látod a tarkóját. És most a stresszhelyzet megsokszorozta az izzadságmirigyeinek a működését. Kellemetlen, ha egy ilyen ember ül mellettünk. A vékony nő láthatóan jól tűri. Rendszeresen nyom egy-egy papírzsebkendőt a kövér utas kezébe, aki bőszen törölgeti vele a tarkóját. Teljesen feleslegesen. Már az inge is ronggyá ázott.
Horák Árpád 