A mentő percek alatt ér a helyszínre. Persze, feleslegesen. Megállapítják, amit már tudok.
Meghalt.
____ —- ____ —- ____ —- ___
A zuhany alól lépek ki, amikor becsönget. Nem örülök neki.
-Én öltem meg? – kérdezi. Nem sokat kertel.
-Nem! – hazudok neki. Aztán módositok. Úgy is tudja. – Igen, Te. De nem úgy, ahogy gondolod.
-Hanem hogy?
-Nem akarod tudni!
-Jogom van tudni!
Nem értem, miről beszél. Neki itt semmiféle joga nincs. Semmihez.
-Jobb, ha most elmész!
-Nem megyek el, amíg nem válaszolsz!
Ledobja magát a sarokülőgarnitúrára. Kihívó tekintettel néz rám. Aztán keresztbe teszi a lábait. A formás combja élesen kirajzolódik a mintás harisnyáján. Észreveszi, hogy nézem, és megkérdezi.
-Tetszik a lábam?
Horák Árpád 