259. Nap

A pap harmadszor néz jobbra a ministránsfiúra. Az arca rózsás, de nem a katolikus templomokra olyannyira jellemző hideg miatt. Nyár vége van. Délután hat óra, mégis 25 fok felett van a hőmérséklet odakint.

A pap újra oldalra fordítja a fejét. Én kicsit megmozdulok a kényelmetlen padon. Óvatosan ülök arrébb néhány centivel. Nem akarom zavarni a szertartást. A pap amúgy is tétova. Fiatal még, harminc körül lehet. De kölyökképe miatt tizenhatnak sem látszik. A bőre sima és fehér, a testén a túlsúly és az izomzat teljes hiányának nyomai. Igencsak erőteljes nyomai.

Sajnos fel kell függesztenem a nézelődést, mert a násznép egy emberként fordul a templom bejárata felé. Én is fordulok.

Látni akarom, amikor belép a menyasszony.

Kategória: .

Hozzászólás